Ortodox húsvét - az élő múlt

Az újjászületés szimbolikus ünnepének hagyományai még a kereszténység előtti időkről mesélnek.

Ortodox húsvét - az élő múlt

Ortodox húsvét - a leghangosabb és legmeghatóbb keresztény ünnep Európában...

Kevés olyan vallásos ünnepnek lehetünk tanúi ma Európában, mely annyira messzire nyúl vissza a történelemben és gazdag rituális elemekkel rendelkezik, mint a görög ortodox húsvét. Az újjászületés szimbolikus ünnepének hagyományai még a kereszténység előtti időkről mesélnek. Már a pogány időkben is tavaszi ünnepeket rendeztek az emberek a természet újjászületésének örömére. Ahogy a természet minden élőlényében, úgy az ember lelkében is megszületik az  új, a friss, az élő, az izgalmas iránti vágy...Lezárni a régit, elengedni a múltat és befogadni, megköszönni az újat- erről szól a Húsvét belső üzenete. Ez nem más, mint az ember és a természet kapcsolódásának újabb bizonyítéka, melyben az ember átélheti születés-elmúlás végeláthatatlan körforgását, ami az egész létezésünk alapja.

Úgy döntöttünk hogy erre a csodálatos, mesés hétre Myknos szigetére repülünk, ahol a szezon előtti nyugalomban a helyi görög családokkal ünnepelhettünk. A szigeten ami a bulikról, éttermekről, strandokról és a végtelen pénzköltésről híres az egyik legszebb és legkülönlegesebb kulturális ünnep volt a Húsvét. Olvassátok szeretettel ezt a picit hosszabb blogot és éljük át együtt ezt a csodát...

Persze a keresztény embereknek a húsvét ünnepe egyúttal hitük kifejeződése is. Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának emléke gyász, de ugyanakkor örömünnep. Ez arra tanít minket hogy nincs új élet halál nélkül, nincs újra kezdés áldozat nélkül.

A görög húsvét időszakát az egyházi év tetőpontja, a tavasz első holdtöltéje határozza meg. Egészen pontosan a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első teliholdat követő első vasárnap Húsvét Vasárnap.

 

Nagy hét - felkészülés a húsvétra - várakozás

Az ortodox vallás legfontosabb ünnepe ez, így szinte mindenki, minden életkorban részt vesz benne. Az emberek egy héten át minden nap összegyűlnek és várják a katarzist, a halált, az újjászületést, a drámát és a feloldozást, az örömöt. A templomokban minden nap 2 alkalommal tartanak istentiszteletet, melyen végigkísérik Jézus kálváriáját. Nagyhéten végig az epitaphios (Jézus virágokkal díszített szimbolikus koporsója) található a templom közepén és az otthonokban pedig ünnepi készülődés zajlik, sütés, főzés, díszítés...

 

Virágvasárnap

Hivatalosan ez a nap a Szent Hét, vagy Nagy Hét kezdete. Ezen a napon arról emlékeznek meg, amikor Jézus Krisztus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, ahol a tömeg  pálmaágakat terített elé. Jézus azért vonult be szamáron és nem lovon mert Ő nem harcba jött (lovakon szokás harcba menni), hanem a békét hozza magával. A pálmalevél is a béke és győzelem szimbóluma volt.

A templomban az előzetesen kereszt alakúra hajtogatott pálmalevelek kerülnek megszentelésre, melyből mindenki hazavisz egyet a szertartást követően

 

Nagy Kedd – Megali Triti

Ezen a napon az asszonyok némelyike már elkezdi sütni a speciális húsvéti süteményt, a koulouraki-t. A koulouraki jelentése perec, de ahány falu, vagy inkább ahány ház, annyi szokás. A koulouraki-t viszont Húsvét Vasárnapig még nem fogyaszthatják, hiszen tésztája tartalmaz tojást, olíva olajat, vajat, mely a Nagyhéten tilos.

 

Nagy Szerda – Megali Tetarti

Ezen a napon az asszonyok elvégzik az utolsó simításokat is a házban. Amikor már csillog-villog minden, a családtagok megfürdenek az esti templomi szertartás előtt, hiszen ekkor veszik magukhoz a szent olaj áldását (evheleo = kenet). Ekkor az ortodox pap olajjal keresztet rajzol a hívek homlokára, tenyerére és kézfejére. Ennek jelentése a test és a lélek meggyógyítása, a bűnök bocsánata.

A bűnök bocsánatának, és a test feltámadásának üzenetét idézik meg a templomi szertartások húsvét Nagy Szerdáján. Néhányan otthonukban veszik magukhoz a szent kenetet, de a legtöbben templomba mennek és részt vesznek a közös imádságon.

 

Nagy Csütörtök – Megali Pempti – a Stavrosis, vagy keresztrefeszítés napja

Ezen a napon Jézus szenvedéssel teli kereszthalálára emlékeznek az ortodox hívek (stavrosis = keresztrefeszítés). Kora reggel a nők pirosra festik a tojásokat, melyeknek egy részét a kalácsok díszítéséhez készítik, a többi tojást pedig a család részére egy tálba helyezik a későbbi tojástöréshez.

A templomi szertartás ezen a napon a leghosszabb. Az összes evangélium felolvasása után az asszonyok a templomban maradnak és siratódalokkal (moirologia) virrasztanak néha reggelig is a gyász kifejezéseképpen.

 

Nagypéntek – Megali Paraskevi

Ez a nap a gyász és az elcsendesedés napja. Ennek oka, hogy ezen a napon Jézus Krisztus sírba helyezéséről emlékeznek az esti templomi szertartáson és az azt követő körmenet során. A templom harangjai temetést zengenek, de bizonyos helyeken még a harangok is némák maradnak. Az emberek kora reggel kilátogatnak a temetőbe és elhunyt szeretteik sírját virágokkal díszítik, és égő mécsessel emlékeznek rájuk. A papok rövid áldást mondanak a síroknál.

Az étkezést tekintve, ezen a napon sem esznek még húst természetesen, és lemondásukat azzal fokozzák, hogy az édes ételeket is mellőzik. Jellemző étel erre a napra a könnyű káposzta-, vagy lencseleves ecettel. Az ecet egy bibliai párhuzam miatt fontos: Jézus szenvedéssel teli keresztútján az emberektől vizet kért, akik víz helyett ecetet adtak neki inni.

A reggeli órákban a nők és gyerekek befejezik a templomban az epitaphios-nak, azaz Krisztus szimbolikus koporsójának díszítését, amiben elhelyezik Krisztus képét.

Este a templomi szertartáson aztán az év „legjelentősebb” temetése zajlik. Az epitaphios-t virágszirmokkal szórják meg és rózsavízzel permetezik, mindeközben fenyőtömjént füstölnek. A látvány, és az illatok egyvelege szinte módosult tudatállapothoz viszi közel a résztvevőket, akik kezükben egy-egy égő gyertyát tartva veszik körül Jézus sírját.

Majd elindul a körmenet a faluban. Az útvonal néhol a helyi temetőig és vissza a templomhoz vezet, van ahol körbe a faluban, de előfordul, hogy a templom körül viszik az epitaphios-t. A kórus énekel, a nők mirhát visznek, keresztek, ikonok kísérik az epitaphio útját, miközben a harangok temetést zengenek.

 

Nagyszombat – Feltámadás – Anastasis

Mi történik amikor a legmélyebb gyász, elengedés, elvesztés állapotába lépünk? Az élet ciklusában, ezt az állapotot a születés követi, újra meggyullad a fény, elindul egy új kezdet, az élet gyökeret ver újra és növekedésnek indul. Megreped a burok, beáramlik a fény az életünkbe és új utakra vezet minket.

Az éjféli ceremónia, a fény meggyújtásának ünnepe az év legjelentősebb pillanata a görög ortodox hívők számára. Ez alatt a szertartás alatt minden sötétségbe borul, egyedül a templom oltárán lévő mécses ég, mely a Szent Fényt szimbolizálja. Mindenki kezében egy (meg nem gyújtott) gyertyával vesz részt a szertartáson. Mykonos szigetére repülőgéppel hozzák a lángot Izraelből és a város templomaiban található oltárok fényét erről a közös lángról gyújtják meg.

Éjfélkor a pap meggyújtja saját gyertyáját az oltár fényéről és azt kiáltja: „Christos Anesti!”, azaz „Jézus feltámadott!”, mire a hívek válasza: „Alithos Anesti!”,„Valóban feltámadott!”
A feltámadás „Szent Fényét” az emberek egymásnak adják tovább gyertyáról gyertyára és köszöntik egymást jókívánságaikkal. A harangok újra megszólalnak, és a templom mellett hatalmas tüzet raknak az emberek, miközben petárdákkal, tűzijátékkal ünneplik a feltámadás hírét.

Az emberek aztán az így meggyújtott gyertyákat óvatosan viszik haza otthonaikba. Ezzel a gyertyával belépés előtt a füsttel keresztet rajzolnak az ajtófélfára, majd meggyújtják vele olajmécsesüket és ezt a fényt tartják életben aztán egész évben.

 

Húsvét vasárnap

A szombat éjjel tűzzel, robbanásokkal, tojástöréssel megtört csend és a magirista (a bárányból főzött híres leves ami igen megosztó, be kell vallanunk hogy mi nem mertük megkóstolni...) elfogyasztásával megtört nélkülöző böjt már a múlté. Ez a nap a boldogság napja.  A családok együtt ünnepelnek szinte végeláthatatlan húsvéti fogások, örömteli zene és tánc kíséretében amiben az egész család részt vesz a legkisebbektől a legnagyobbakig.

 

Húsvét Hétfő

Munkaszüneti nap és nagyjából ugyanígy telik, mint a húsvét vasárnap. A görög családok, baráti társaságok összegyűlnek, ünnepelnek, táncolnak, nagyokat esznek és beszélgetnek. Élvezik a tavaszt, a napfényt, az ízeket, és az új kezdetet.

Van kedved egy görög húsvéti kiruccanáshoz?

Keress minket a travel@flightmode.hu email címen és segítünk megszervezni álmaid utazását, vagy ugorj egyből az ajánlatkérő oldalunkra!

Galéria

Rodosz - tengerpartok közé szorított történelem

Rodosz - tengerpartok közé szorított történelem

A görög és a török kultúra színes egyvelegének ad helyet Rodosz, Görögország második legnagyobb szigete.

Olvass tovább 

Athén - a kihagyhatatlan város

Athén - a kihagyhatatlan város

Athént muszáj megnézni, ha idén Görög nyaralást terveztek...

Olvass tovább 

Földön, vízen, levegőben - görög kiadás

Földön, vízen, levegőben - görög kiadás

Rohamos léptekben közelít a nyár és ezzel a Görög utak tervezésének ideje is eljött. Ti milyen járművel és hova utaznátok idén?

Olvass tovább 

Ortodox húsvét - az élő múlt

Ortodox húsvét - az élő múlt

Az újjászületés szimbolikus ünnepének hagyományai még a kereszténység előtti időkről mesélnek.

Olvass tovább 

Melyik Görög szigetcsoportot válasszam?

Melyik Görög szigetcsoportot válasszam?

Rohamos léptekben közelít a nyár és ezzel a görög utak tervezésének ideje is eljött! Segítünk szigetet választani a tökéletes nyaraláshoz...

 

Olvass tovább 
  Kérjen ajánlatot

Még nincs utasbiztosítása? Ide kattintva megkötheti.

EUB utasbiztosítás

Büszkék vagyunk, hogy az alábbi szervezetekhez tartozunk:

muisz logo