Örményország - kalandozások az Édenkertben

Engedd, hogy az örmény vendégszeretet, a mennyei gasztronómia, a hegyvidéki táj és a kulturális gazdagság téged is megérintsen!

Örményország a kaukázusi országok egyike, Törökország keleti szomszédja, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között található, de nem rendelkezik tengerparttal. Az ország átlagmagassága közel 2000 méter. Ugyan földrajzilag Ázsiában van, sok európai szervezet tagja. Egykor, Magyarországhoz hasonlóan, sokkal nagyobb területtel rendelkezett, ám a történelem során megfogyatkozott. Először az oszmán, illetve a perzsa birodalom fennhatósága alá került, majd pusztító népírtást szenvedtek a törökök által, később pedig a szovjetek foglalták el, de az azeri szomszédjaikkal sincsenek teljesen kibékülve. Mindezek hatására nagyon sok örmény él szerte a világon, a hazájától távol. Az országban 3 millióan, ebből a fővárosban 1 millióan, külföldön pedig további 10 millióan élnek.

Nemzetük szimbóluma a ma már török területen fekvő Ararát-hegy, melyen a Biblia szerint Noé bárkája fennakadt az özönvíz után. Régészek is bizonyították, hogy az örmény területek ősidők óta lakottak az ember által, így sokan azt feltételezik, hogy a bibliai Édenkert itt található. Talán nem véletlen, hogy minden irányból próbálták megszerezni ezt a földet és kiirtani ezt a népet, akiket Noé leszármazottjaiként tartanak számon.

Utazási feltételek

A Wizzair közvetlen járatot indított Budapest és Jereván között, melynek menetrendje nem túl kecsegtető, de a 3 órás út így átszállás nélkül megtehető. Az útlevél ellenőrzés szinte mindenkinek kötelező, így sorbanállásra számítani kell, de vízum nem szükséges a beutazáshoz magyar állampolgárok számára.

Már a reptéren felfedezhetjük a furcsa ábécét, melyből egy kukkot nem lehet érteni se írásban, se szóban... Ez szerencsére nem akadály, mert az idősebb generáció oroszul, a fiatalabb pedig már angolul is beszél az orosz és az örmény mellett. Három különböző ábécét kell megtanulnia minden örmény diáknak!

Pénzt váltani akár már a reptéren is tudunk, de nagyon sok helyen kártyával is fizethetünk. Mint minden országban, itt is érdemes egy kevés készpénzt magunknál tartani mosdóhasználat vagy utcai, piaci árusnál való vásárlás esetére. A városban több helyen is találunk hivatalos pénzváltó irodákat, ahol még jobb az átváltás, mint a reptéren. Eurót vagy dollárt is vihetünk, mindkettőt jól váltják, főleg, hogy majdnem ugyanannyit ér az örmény dram, mint a magyar forint, így vásárláskor nem sokat kell fejben számolgatnunk.

Jerevánba érkezve érdemes helyi taxival vagy az ott híres Yandex taxival eljutni a szállásra. Mi a fővárosban szálltunk meg és onnan utazva jártuk be a közeli látnivalókat. Már érkezéskor szembesültünk az örmények segítőkészségével egy hölgy személyében, aki oroszul, illetve kézzel-lábbal próbált nekünk segíteni megtalálni az eldugott szállásunkat.

Jereván

Az örmény főváros egy nagyon élhető helynek tűnik egy utazó szemével, ami persze egy helyinek teljesen más, mi mégis meglepődtünk, mennyire biztonságos, tiszta és pörgős városba csöppentünk. A keleti országokról valamiért azt gondoljuk, hogy biztosan elmaradott, koszos és büdös, de minden előítéletünk ellenére, egy nagyon kulturált környezet várt ránk. Ami az utazók számára óriási segítség, főleg hogyha a nyári nagy melegben látogat ide az ember, az a városszerte megtalálható ivókutak. A víz a hegyekből érkezik a városi kutakba, így nem szükséges nagy kulacsokat cipelni vagy folyton ásványvizet vásárolni.

Örmény vendégszeretet

Mi szeretünk úgy utazni, hogy nem kérünk semmilyen ellátást, mert így van lehetőségünk egyrészt magunknak beosztani az időnket, másrészt felfedezni a helyi kávézókat, kisboltokat, éttermeket és már ezáltal is jobban beleássuk magunkat a helyiek mindennapjaiba.

Jerevánban minden sarkon van egy kávézó, mindenféle túlzás nélkül... A kávé ugyan nem olcsóbb, mint itthon, de annál finomabb és a mellé járó kedves figyelem megfizethetetlen. Több helyen leálltak velünk beszélgetni, amikor látták, hogy nem odavalósiak vagyunk. Reggelire több kávézót is kipróbáltunk, ahol a közismert nevén Marlenkát, helyi nevén méztortát kóstoltunk. Kötelező program!

Ebédre és vacsorára igyekeztünk többféle specialitást is kipróbálni, mint például a grúz konyhában is tipikus hatchapurit, a törökös diós-tejszínes töltött padlizsánt, a szláv gasztronómiára hajazó leveseket és természeseten az örmény lepénykenyeret, a lavasht, aminek az elkészítési folyamatát is tanulmányoztuk. Ami még különleges volt számunkra, az a gatha, vagyis a cukros kenyér, amelyet óriási köralakban árulnak az utcán. A standoknál cérnán lógnak még kolbászra hasonlító hosszúkás édességek is, melyeket gránátalmaszirupból és dióból készítenek, de több ízben is kapható. Akár ajándéknak is tökéletes, mert nem foglal sok helyet.

Ami az italokat illeti, Örményország híres a brandyről, illetve a borról. Jerevánban két lepárlóba is van lehetőség ellátogatni, ahol egy tárlatvezetéssel egybekötött kóstolón is részt vehetünk. Mi a Noy brandy-, vodka- és bormúzeumban voltunk, ahol 1944-es bort, illetve 5 és 10 éves brandyt kóstoltunk. A bemutató végén a perzsa vendégek táncra perdültek hálájuk jeléül.

Az egyik vendéglőben elmesélték nekünk, hogy a hagyomány szerint minden örmény anya megtanítja lányának, hogy minden főzésnél egy adagot el kell tenni későbbre, ha netán egy váratlan vendég beesne, legyen mivel megkínálni. A vacsora közben volt szerencsénk meghallgatni az örmény zenét és táncosok is csatlakoztak a mulatsághoz. A vacsora befejeztével az étterem vendégei is táncra perdültek, így beleláthattunk az örmény életörömbe.